Korábbi cikkünkben bemutattuk egy hazai autóalkatrész forgalmazó cég visszás garanciális ügyintézését. A cikkre érkező reakciók megmutatták, hogy miért is tudják a cégek ezt a játékot sikerrel csinálni. Annak ellenére, hogy jogilag jól szabályozott területről van szó. Új sorozatunkban néhány tipikus vásárlói magatartást szeretnénk bemutatni, amivel az átlag autós, bizony nem csekély mértékben járul hozzá saját megkárosításához.
„Mit filléreskedsz, vidd szerelőhöz, az majd elintéz mindent?!’
Ez a hozzáállás ideális, amennyiben az egyszeri autós szeretne egy problémát a lehető legdrágábban megoldani. Az természetes, hogy egy komolyabb flottát fenntartó cég nem fog vacakolni azzal, hogy minden, csip-csup alkatrészt a lehető legjobb áron szerezzen be, de egy mezei autós számára ez abszolút nem megterhelő. Lényegében, ha valaki felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és az internetet, jóformán 20 perc alatt megtalálhatja a legkedvezőbb áron azt, amit szeretne. Hiszen ma már minden komolyabb alkatrész áruháznak van honlapja, amin van lehetőség online rendelésre is. Ezeket összehasonlítva, pedig már csak egy kis matek és meg van a legjobb ajánlat. Ez a módszer lényegében teljesen jól alkalmazható minden tervezett szerviz esetén. Azt, hogy mikor mit kellene cserélni, az kiderül az autóhoz mellékelt használati kézikönyvből. Ha ez nincs meg, az sem probléma, mivel könnyűszerrel meg lehet találni az interneten, szinte minden típus leírását.
Bonyolultabb a helyzet, ha nem várt szervizről van szó. Azonban itt sem érdemes csak úgy begördülni abba a szervizbe, ahová a szomszéd is jár, vagy amit a kollega ajánlott. Teljesen más árképzéssel találkozhat az ember egy márkaszervizben, egy szakszervizben és megint csak más az árképzés egy kis garázsműhelyben, ahol a szakin kívül egy-két ember dolgozik csak.
Ráadásul előfordulhat, hogy amit a márkaszerviz gyári alkatrésszel megcsinál 100.000 forintért azt egy márka független szervizben vagy egy kis garázsműhelyben kevesebb, mint feléért megcsinálják utángyártott alkatrésszel. Ami nem annyival gyengébb minőségű, mint amennyivel olcsóbb, sőt a komolyabb gyártók termékei, sok esetben elérik a gyári alkatrészek minőségét.
Egy hétköznapi példa, a tizenéves autómba egy gyári hátsó kerékagy, kedvezmények nélkül több, mint 100.000 forint. Ugyanez, után gyártott alkatrészből 29.000 és 60.000 forint között van. Természetesen ebben még nincs benne a szerelési költség.
Persze az olló nyílik és csukódik annak fényében, hogy milyen alkatrészről illetve milyen autóról van szó, de az sehogy sem jó stratégia, hogy begördülök valahova és majd a szerelő elintézi.
Ezt a hozzáállást véleményem szerint el kellene már felejteni. Ez járható út volt a szocializmusban, amikor volt 10 fajta autó és a parkolóban két kalapácsütéssel meg lehetett oldani mindent. Azonban napjainkban, amikor egy átlagos autót számtalan szervizbe vihetünk, a lehető legváltozatosabb árazással és számtalan gyártó termékei közül választhatunk, ha alkatrészre van szükségünk, igenis érdemes jól meggondolni, hogy az ember hova viszi az autóját. Ráadásul a megfelelő szerviz megtalálása után is melegen ajánlott az, hogy az ember kérdezzen a szerelőtől/munkafelvevőtől, hogy pontosan mi az autó hibája, és milyen árú alkatrészekkel tervezik javítani az autót.
Azon nem kell meglepődni, ha ezért nem fognak nekünk a szervizben szobrot emelni. Azonban ne felejtsük el, nem vagyunk kötelesek a fizetésünk negyedét- felét odaadni senkinek, ha nem muszáj. Persze, ha valakinek vastag a pénztárcája és megengedheti magának az az ő dolga, de ha nem annyira vastag a pénztárcánk, akkor költsük meggondoltan azt, amink van. (Folytatjuk!)
szerző: Dani
